Ki a koraszülött?

 

A zavartalan, normális terhesség általában 40 hétig tart.

Amelyik újszülött 36 hetet eltöltött az anyaméhben, már érettnek számít, életfunkciói a megszületés után elég felkészültek a méhen kívüli élethez.

A 36 hétnél korábban született gyermekeket nevezik koraszülötteknek. Ma a 24. terhességi hét után, 500 gramm születési súly vagy 30 centiméter testhossz felett már koraszülött újszülöttnek tekintjük az életjelenségeket mutató csöppnyi jövevényeket.

Nem minden kis súlyú újszülött számít koraszülöttnek. Különbséget kell tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között. Egy érett, egészséges újszülött súlya általában 3 és 4 kilogramm közötti, átlagosan 3250 gramm. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat hívják méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek. Ők is gyakran igényelnek intenzív osztályos ellátást, de általában más betegségekre van nagyobb esélyük, mint a valódi koraszülötteknek. A koraszülötteket súly alapján további kategóriákra osztja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. 1500 gramm születési súly alatti babákat igen kis súlyú újszülöttnek, az 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttnek nevezi. Szerencsére a legtöbb koraszülött ugyan korábban, de 1500 -  2500 grammal jön a világra, az ő életkilátásaik szinte azonosak az érett, egészséges újszülöttekéivel.

 

Mitől más egy koraszülött?

Testarányaik jellegzetesek. Például minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Feltűnően soványak, hosszúnak és vékonynak tűnnek kis kezeik, lábaik.

Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. A koraszülöttek bőre nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól. A legkisebbek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Emellett a színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után. Erre szolgál a koraszülött gyógyászatban a kezelés alapköveként használt inkubátoros elhelyezés.

A kis súlyú újszülöttek éretlenebb májműködésük - a bilirubin nevű epefestéket lebontó enzimrendszer gyengébb hatékonysága - miatt hajlamosabbak a sárgaságra. Az élettani sárgaság náluk gyakran válik kórossá kellő folyadékpótlás, időben elkezdett kezelés nélkül.

A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. A légzési zavarok kezelésében oxigénadásra, súlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. Minél súlyosabb egy kis koraszülött állapota, annál több gépre, csőre, monitorra van szükség az intenzív osztályos kezelés alkalmával, ami ijesztő látvány az aggódó szülőknek.

A koraszülés tényéből fakadóan nagyobb a vérzékenységi hajlama, agyvérzés alakulhat ki, amely a későbbiekben idegrendszeri károsodásokhoz vezethet.

A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes. A koraszülötteknek szaporább a szívműködése normális súlyú társaiknál, gyakran a mellkasfalon is áttűnik, hogy ver a szívük. További veszélyt jelent fertőzésekkel szembeni kisebb ellenállás.  

A koraszülöttek táplálása is speciális. 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda-, illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba. A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében. (Kutatások kimutatták, hogy a koraszülött édesanyjának teje összetételében jelentősen különbözik az időben született újszülöttétől, jóval alkalmasabb a saját gyermek táplálására.)

 

Kilátások

 

Már maga a születés is veszélyekkel jár a koraszülöttekre nézve, mivel váratlan időben következik be. Éretlenségük miatt a koraszülötteknek nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre. Születéskor és az első hetekben, főleg az igen-igen kis súlyúaknál, vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer. Ennek leggyakoribb következménye a mozgászavar, ritkán bénulás. A mozgáskárosodást néha értelmi elmaradás is kíséri. A szem ideghártyája is éretlen, ezért gyakran jön létre látászavar. Nehezen vizsgálható, emiatt sok esetben csak későn ismerik föl a halláskárosodást, ami ugyancsak az éretlenség és a sérülékenység miatt alakul ki.

Az elhúzódó lélegeztetés egy bizonyos tüdőelváltozás (bronchopulmonalis dysplasia - BPD) létrejöttét okozza, de a tüdőszövet 5-7 éves kora általában regenerálódik.

A túlélés tekintetében nagyon sok múlik azon, hogy mennyire sikerül megoldani a veleszületett fejlődési rendellenességeket.

Az első élethónapokban a koraszülött baba fokozatosan „ledolgozza hátrányát". Aki két hónappal korábban született az félévesen - korrigált korának megfelelően - még csak négy hónaposnak kell, hogy megfeleljen.

Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatás válik szükségessé, mozgásfejlesztő foglalkozások kellenek. Az időben elkezdett korai fejlesztés elengedhetetlen feltétele a koraszülöttek életében.

Szövődménymentes koraszülés esetén, fejlődési rendellenesség és idegrendszeri károsodás nélkül gyakorlatilag teljesen egészséges gyermekekre számíthatunk, bár bizonyos betegségekre esetleg a későbbiek során nagyobb lehet a kockázat.

 

Ma Magyarországon az összes élve születés 11 %- ában a betöltött 37. terhességi hét előtt, azaz idő előtt jön világra az újszülött.

 

Minden tízedik baba koraszülött!

 

forrás:

• HáziPatika.com: Dr. Király Balázs - Dr. Kőhalmi barbara: Kicsi vagyok én...
• Vital.hu: Dr. Hidvégi Edit: Idő előtt születni

 bh

Oldal: Ki a koraszülött?
"Korán érkeztem" Közhasznú Egyesület a Koraszülött Gyermekekért - © 2008 - 2024 - koranerkeztem.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat